Betű(s)leves

A "vegyük rá a Petit az evésre" módszerek közül természetesen nem maradhatott ki, a meséljünk olyan mesét, amitől megjön a kedve az evéshez.

Ilyen mesekönyv: Berg Judit: Meseleves című könyve, ami nagyon aranyos meséket tartalmaz. Pici korától kezdve oldhatatlan vágy élt benne a mesehallgatás iránt, így nem volt nehéz dolgom, kerek szemekkel hallgat mindent. Próbáljátok ki, hátha beválik.

 

Amikor elolvastuk Vadadi Adrienn: Leszel a barátom? című könyvéből a Belebújt a kisördög című mesét, tudtam, hogy ezt ki kell próbálni. A mese csattanóját az ovis ebédre felszolgált paradicsomleves adta betűtésztával. A főszereplő pedig ebben a részben épp a Peti nevű kisgyerek volt, akivel a mi Petink amúgy is szimpatizált a könyvet olvasva.
Így hát megszületett az első olyan leves, amiben az első "darabkák" is megjelentek. Nem volt habzsidőzsi, de megkóstolta! Elsőre nem rossz az. :)

 

Nálunk a paradicsomleves kicsit másképp készül, mint a magyar konyhában, bár mivel én is édesen szeretem, így ezt a tulajdonságát meghagytuk neki.

 

Hozzávalók:

fél tubus sűrített paradicsom
bazsalikom
méz

só
víz
betűtészta vagy más aprószemű tészta
mandulatej

 

Egy kis lábasban összekeverem a paradicsompürét a vízzel, majd kicsi sót és (ízlés szerint) mézet teszek bele.
Felforralom, beleteszek 2-3 hajtás bazsalikomot is. Nálunk mindig van itthon élő bazsalikom növény, erről szoktam levágni, kb 5-10 levél van a száron. Nem aprítom kicsire, hanem egészben teszem bele, így az íze belefő, de könnyen ki lehet szedni a levesből.
Ha már forr, beleteszem a tésztát és puhára főzöm.
A végén, hogy a paradicsom savasságát kicsit enyhítsem, mandulatejet löttyintek bele.

 

 

 

Jó étvágyat!